KECSKEMÉT Megyei Jogú Város "Külső-BETHLEN-Város és VACSI-Közi" Városrész Önkormányzata .

 

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

54/1996 (XII. 23.) számú rendelete

az ingatlanok és közterületek tisztántartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről

 

 

[1]Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, továbbá az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény 2. és 4. §, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 23. §, 27. §, 31. §-ban foglalt felhatalmazás alapján az ingatlanok és közterületek tisztántartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről az alábbi rendeletet alkotja:

.

.

3. §

Az egyes ingatlanok és a 4. § (1) bekezdésében meghatározott közterületek tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa (társasházak esetében a tulajdonosi közösség), kezelője, használója, bérlője, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), valamint a másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek és a hozzátartozó területek) tisztántartásáról pedig a használó, illetőleg – a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ennek megfelelően a rendelet többi részében megjelölt tulajdonos megjelölés „tulajdonos, illetve használó” megnevezésre módosul.

 

4. §

(1)[2]a) A tulajdonos, illetve használó köteles gondoskodni az ingatlant övező közterület - ide értve a járdaszakasz mellett a KRESZ táblával és/vagy burkolati jellel kijelölt kerékpársávokat/-utakat is - tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

            b) Ha a járda és az úttest között berendezési (vagy zöld-) sáv is van, az úttestig terjedő egész terület;

         c) földutas környezetben, ahol kiépített járda sincs, a telekhatártól számított 4 méter széles területsáv tartozik az a) pontban előírt kötelezettség alá.

.

.

 (4) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik az önkormányzat gondoskodik

a) a közterületek, ideértve

       a rajtuk levő csapadékvíz-elvezető és gyűjtő nyílt árkokat, belvízelvezető gerinccsatornákat és ezek műtárgyait,

       a belterületen lévő és a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó váróhelyiségeket, várakozóhelyeket, járdaszigeteket, a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyeket, a közlekedésre alkalmas egyéb területeket, helyi utakat, lépcsőket, gyalogos aluljárókat, szervezett, folyamatos tisztántartásáról, az ott keletkezett települési szilárd hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról, továbbá a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok, hulladékok eltávolításáról;

b) a közterületek tisztántartása során összegyűjtött hulladék elszállításáról - a szemétgyűjtő edények kihelyezéséről és ürítéséről,

.

.

8. §

(4)[3] Tilos közterületen és saját ingatlanon hulladék égetése kivéve

  a) az illetékes környezetvédelmi felügyelőség külön engedélye alapján történő ipari és kommunális hulladék égetését,

b) a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 8/2002. (II. 11.) számú rendelet szerinti avar és kerti hulladék égetését.

 

___________________________________________________________________________

 

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

 

8/2002. (II. 11.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelem helyi szabályairól

 

A rendelet hatálya

2. §

(l) A rendelet személyi hatálya kiterjed azokra a  természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó, vagy ideiglenes jelleggel Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, illetve tevékenységet folytatnak.

(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed:

a) A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre, valamint az avar és kerti hulladék égetésére.

.

.

Fogalom meghatározások

3. §

E rendelet alkalmazásában:

(1) avar- és kerti hulladék: falomb, nyesedék, egyéb növényi maradványok (továbbiakban kerti hulladék);

.

.

Avar és kerti hulladék ártalmatlanítására vonatkozó szabályok

4. §

(l) Avar és kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.

(2) A város azon részein, ahol az (1) pont szerinti ártalmatlanítás nem oldható meg és égetése is tilos, az avart és kerti hulladékot a szelektív hulladékgyűjtés bevezetéséig háztartási hulladékgyűjtő edénybe kell elhelyezni. Az ingatlan előtti közterületen összegyűjtött avart emblémával ellátott, ingyenesen beszerezhető hulladékgyűjtő zsákba kell elhelyezni. (A PH illetékesei szerint  ez már nem érvényes. Kérdés, hogy miért? Sz.P.I.)

(3) Családi házas és kertgazdálkodási, (zártkerti) övezetben a kerti hulladékot (nyesedéket) égetni október 1-je és április 30. között lehet. Az égetést a reggeli és esti talajközeli inverzió (levegőréteg hőmérsékleti változásai) miatt 9.00 és 17.00 óra között lehet végezni, szélcsendes időben.

(4) Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés hősugárzása a személyi biztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

 (5) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg az eloltható.

(6) [4]----

(7) Közút és vasút szélétől 50 m-en belül avart, és kerti hulladékot nyílt téren égetni tilos.

   (8) Az elégetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat más háztartási, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyag, gumi, PVC, stb.).

(9) A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon illetve vasárnap a város teljes közigazgatási területén, a Kiskörúton belül, továbbá a Kis- és Nagykörút között a többszintes, valamint a tömör, városias beépítésű övezetekben és a város közterületein egész évben tilos az avar és kerti hulladék égetése. Ezekben az övezetekben az avart és kerti hulladékot a kommunális hulladékgyűjtő edényekbe kell elhelyezni.



[1]              Módosította: a 28/2008. (VI. 30.) rendelet 1. §-a. Hatályba lépett: 2008. június 30.

[2]              Módosította: a 10/2007. (II. 19.) rendelet 1. §-a. Hatályba lépett: 2007. február 19.

[3]              Módosította: a 46/2007. (XI. 30.) rendelet 1.§ (4) bekezdése. Hatályba lépett: 2007. december 1.

[4]              Hatályon kívül helyezte: a 9/2005. (II. 21.) rendelet 8. §-a.

Utolsó frissítés: 2017.december 4.